Olyan, mintha rossz vért kapna

...avagy belépés csak meghívóval

Vörösvérsejt aglutinációAki még sohasem adott vért, vagy még nem volt szüksége vérátömlesztésre, az talán nem is ismeri a saját vércsoportját.

A legtöbb ember azt hiszi, hogy a vércsoport csupán közömbös tényező, ami csak akkor lesz fontos, ha sürgős kórházi beavatkozásra van szükség. Vérünk azonban a szervezet teljes immunrendszerének kulcsa. Ellenőrzi a vírusok, a baktériumok, a fertőzések, vegyszerek, a stressz, valamint az immunrendszert befolyásoló valamennyi körülmény hatását.

A természet igen kifinomult módon tette lehetővé az immunrendszer számára az idegen anyagok felismerését a szervezetben.

Ha a rendszerbe nem azonosítható elem kerül (antigén), akkor akcióba lépnek az immunsejtek által termelt különleges kémiai anyagok, az antitestek.

A vércsoport-antitestek

A vércsoport-antitestek immunrendszerünk legerősebb antitestjei, vörösvérsejt-agglutináló, vagyis ragasztó hatásuk olyan erős, hogy akár mikroszkóp nélkül, szabad szemmel is megfigyelhető.

Mit is jelent ez pontosan?

AglutinációAmikor egy antitest összetalálkozik egy betolakodó mikroorganizmus antigénjével, akkor az agglutinációnak nevezett folyamat (ragasztó hatás) játszódik le. Az antitest hozzákapcsolódik a mikroorganizmus antigénjéhez, és rendkívül tapadóssá teszi azt. Ha a sejtek, vírusok, paraziták és baktériumok agglutinálódnak, összeragadnak, és csomókká összetapadnak, akkor egyszerűsödik a harc ellenük.

Ez nagyon hatékony védekezési mechanizmus, mivel így együtt sokkal kevésbé veszélyesek, mint amikor külön-külön, szabadon mozognak. Az antitestek összeterelik a nem kívánt betolakodókat, így könnyebb azonosítani őket és egyszerűbb megszabadulni tőlük.

A vércsoport-antigéneknek és antitesteknek a mikrobák és más betolakodók azonosításán kívül más feladatuk is van. A szervezet többi antitestjével szemben nekik nincsen szükségük semmilyen ösztönzésére ahhoz, hogy működésbe lépjenek. A vércsoport-antitestek automatikusan termelődnek, a születést követően megjelennek, és már négy hónapos korban csaknem elérik a felnőttre jellemző szintet.

Felismerték, hogy néhány étel agglutinálja (összeragasztja) egyes vércsoportok sejtjeit, míg másokét nem. Ami azt jelenti, hogy az egyik vércsoport sejtjeire káros étel a másik vércsoport sejtjei számára jótékony hatású lehet. Nem volt meglepetés, hogy az ilyen ételekben talált antigének A vagy B antigén jellegű tulajdonságokkal rendelkeztek.

Ez a felfedezés hozta létre a tudományos kapcsolatot a vércsoportok és az étrend között. Ezek a forradalmi felismerések azonban közel egy évszázadig szunnyadtak, porosodtak, amíg a tudósokból, orvosokból és táplálkozástudomyányi szakemberekből álló maroknyi csoport el nem kezdte újra kutatni az összefüggéseket.

Szervezetünkre nézve miért lehetnek károsak a lektinek?

A burgonya lektinét 1200 C-on kisütve közönbösítheti.A vérünk és az általunk elfogyasztott táplálék között kémiai reakció zajlik le. Ez a reakció a genetikai örökségünktől függ. Meghökkentő, de tény, hogy manapság immun- és emésztőrendszerünk még mindig azokat a táplálékokat részesíti előnyben, amelyeket a vércsoport szerinti őseink fogyasztottak. Tudjuk, hogy ez az úgynevezett lektineknek köszönhető.

A lektinek az ételekben található különféle fehérjék, amelyek vérünk minőségét befolyásoló, agglutinációs, vagyis „ragasztó” hatással rendelkeznek. A lektinek hatékony, természetes ragasztóanyagok, melyeket az immunrendszerünk is használ. Például az epevezeték sejtjeinek felületén is vannak lektinek, hogy könnyebben megköthessék a baktériumokat és parazitákat. Gyakran a vírusok, vagy baktériumok lektinjei is vércsoport-specifikusak, tehát adott vércsoportú emberek fogékonyabbak rájuk.

Amikor olyan ételt fogyasztunk, amelynek lektinjei összeférhetetlenek a vércsoport-antigénünkkel, akkor a lektinek „célba vesznek” egy szervet (vese, máj, agy, gyomor, stb .), és annak a területén elkezdik agglutinálni a vörösvértesteket.

Lektinek akcióbanHa egyszer egy ép lektinfehérje kerül valahová a szervezetünkbe, annak szinte mágnesesen vonzó hatása van a környéken található sejtekre. Összeragasztja a sejteket és azokra ugyanolyan pusztulás vár, mintha idegen betolakodók volnának. Ez a jelenség kellemetlen bélpanaszokat, vagy májcirrózist okozhat, illetve leállíthatja a vesén áthaladó vér áramlását.

A táplálékkal felvett lektinek 95%-át a szervezet eltávolítja. A felvett lektinek mintegy 5%-a azonban beszűrődik a véráramba, ott reakcióba lépnek a vörös- és fehérvérsejtekkel, és elpusztítják azokat. Igen kis mennyiségű lektin is képes nagyszámú sejtet agglutinálni, ha az adott vércsoportú szervezet „a nemtetszését” fejezi ki.

Ez a folyamat persze nem olyan veszélyes, mintha más vércsoportú vért kapnánk, viszont olyan anyagcsere-melléktermékek keletkeznek, amelyeket az immunrendszernek el kell távolítania. Ez azt jelenti, hogy az immunrendszer egy része folyamatosan le van foglalva, így egy erősebb kihívásra már nem tud megfelelő intenzitással válaszolni. Ez pedig hosszabb távon védtelenné teszi szervezetünket a fertőzésekkel szemben.

Ide kattintva, visszatérhet a vércsoport specifikus táplálkozás hatásaival foglalkozó írásunkhoz.

Vitalitás tippek a Vitallandtól

Iratkozzon fel az egészség hírlevelére, hogy rendszeresen megkapja tudományos életmód cikkeinket. Nélkülözhetetlen információkat és hasznos tanácsokat, amelyekkel éveket nyerhet magának!

Ez egy bizalmasan kezelt levelezõ lista,
így adatai semmiképpen sem kerülhetnek illetéktelen kezekbe!