Egy kis baráti segítség – Acidophilus
Lactobacillus Acidophilus, a barátságos bél baktérium
Kellemetlen szájszag, emésztési zavarok, székrekedés és felfújódás.
Sokunk számára ismerős, de nem túlságosan közkedvelt tünetek ezek. Baráti vacsorák hívatlan vendégei, amik jó néhány kínos pillanatért felelősek. A háttérben legtöbbször bélflóránk egyensúlyának felborulása áll.
Mindenképpen foglalkozni kell a problémával, mivel ha elhanyagoljuk, később súlyos árat fizethetünk érte. A megoldás pedig kézenfekvő.
Hasznos és káros albérlőink
Az immunrendszerünk több mint 60 százaléka a beleinkben található meg. A bélflóra egyensúlyának felborulása jelentősen gyengítheti testünk védekező mechanizmusait. Ennek tükrében különösen fontos, hogy megőrizzük bélflóránk egyensúlyát és egészségét.
Szervezetünkben több száz-fajta baktérium él, több trilliónyi mennyiségben. Ezeket két csoportba lehet osztani. Az úgynevezett hasznos vagy jó baktériumok csoportjába, amelyek javítják az emésztést, csökkentik a káros baktériumok számát és szaporodását, erősítik az immunrendszert.
A másik pedig a káros baktériumok csoportja, melyek viszont fertőzéseket és tartós betegségeket okoznak, illetve mérgező melléktermékeket termelnek. Szervezetünk akkor működik jól, akkor egészséges, ha ezek aránya erősen a "jó" baktériumok felé billen. Körülbelül 85/15 arányban.
Mire vigyázzunk
A hasznos bélbaktériumok nagyon sérülékenyek.
Jelentősen csökken a mennyiségük a csapvízben bőségesen jelenlévő klór és a nátrium-fluorid következtében, az antibiotikus kezelések hatására, és nagy pusztítást okoz soraikban a dohányzás, az alkohol és a fűszeres ételek fogyasztása, valamint a mentális és fizikai stressz.
A hasznos bélbaktériumokat megfelelő módon táplálni kell. Manapság sokkal több szintetikus, tartósítókkal és színezőanyagokkal teli "műkaját" eszünk, mint nagyanyáink. Viszont ezekkel az ételekkel, inkább a káros baktériumokat tápláljuk, amik így erőteljes szaporodásnak indulnak, és a bélflóra egészséges egyensúlya ismét könnyen felborulhat.
Növelnünk kell az élelmi rostbevitelt, és csökkenteni az egyszerű cukrok használatát.
Antibiotikum
Külön említést tennék az antibiotikumos kezelésekről. Sajnos manapság az orvosok egyre többször írnak fel antibiotikumos kezelést, gyakran a fent említett kórokozó baktériumok miatt.
De mik is azok az antibiotikumok? Olyan mikroorganizmusok által termelt anyagok, amelyek más mikroszervezetek szaporodását gátolják, vagy azokat elpusztítják. A gyógyszeripar viszont egyre nagyobb kihívás elé néz, mivel a baktériumok évről évre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben.
A Harvard Egyetem kutatói nem rég közzé tettek egy felfedezést, miszerint találtak több olyan baktérium törzset, amely nemhogy ellenáll az antibiotikumoknak, hanem egyenesen tápláléknak használják azokat.
Ám abban az esetben, ha hatékonynak is bizonyul az antibiotikum, a kezelések kiölik a pozitív bélbaktériumokat is. Így néhány agresszív vírus és gomba viszont azonnal felüti a fejét és elszaporodik. Ezzel pedig újabb problémákat idézhetünk elő...
Probiotikum és prebiotikum
A probiotikum fogalma 1960-as években született, a pro bios (életért) kifejezésből.
A probiotikumok olyan készítmények, amelyek megfelelő számban tartalmaznak élő, speciálisan kiválasztott, a bél szempontjából hasznos mikroorganizmusokat, melyek kedvező hatást fejtenek ki az emberi szervezetben.
A következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy baktériumnak, hogy probiotikumnak minősítsék. A természetben nem lehet kórokozó, képes megtapadni a bélnyálkahártya falán, rövid idő alatt is képes megtelepedni a bélcsatornában, kórokozók szaporodását gátló, azokat pusztító anyagokat termelnek, erősíti az immunválaszt, és elősegíti az emésztési folyamatokat, valamint a vitamintermelést.
A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek az emésztőenzimeknek ellenállnak és serkentik a bélflórában lévő hasznos baktériumok (probiotikumok) szaporodását, valamint elősegítik egyes ásványi anyagok, a kalcium, a magnézium, a cink és a vas felszívódását. Ilyen vegyület például az inulin, laktulóz és a galacto-oligoszacharida. Fogyasszunk sok zöldséget, mert a természetben ezek az anyagok többek között a borsóban, fokhagymában és hagymában találhatók meg.
Eli Mecsnikov, Nobel-díjas tudós, mintegy 70 éve felfedezte a Lactobacillus Bulgaricus nevű, az aludttejben megtalálható baktériumot. Állandóan jelen van olyan emberek emésztőrendszerében, akiknek étrendje nagy mennyiségű aludttejet tartalmaz. Mecsnikov megfigyelései szerint ezek az emberek egészségesebbek és hosszabb életűek az átlagnál.
Aludttejet viszont csak kezeletlen, "igazi" friss tejből lehet készíteni, a mai hő kezelt, bolti tejből lehetetlen.
A megoldás
De a Lactobacillus bulgaricusnál is hatékonyabb hasznos baktérium a Lactobacillus Acidophilus, amely 10 napig vagy olykor tovább is képes életben maradni az emésztőrendszerben.
Szervezetünkben is a legnagyobb mennyiségben megtalálható hasznos bélbaktérium az Acidophilus. Jelen van a szájüregben, a hüvelyben és a vékonybélben is. Gátolja a különféle gombák és kórokozók elszaporodását, segíti a tejfehérjék, a laktóz és a zsírok emésztését, valamint önmaga is termel egy colicin nevű antibiotikus hatású anyagot.
A felborult bélflóra-egyensúly visszaállítására a legcélravezetőbb és leghatékonyabb megoldás a bél mikro flórájának feltöltése hasznos baktériumokkal. A reklámokban látott élőflórás készítmények azonban sajnos nem a legmegbízhatóbb forrásai a hasznos bélbaktériumoknak, ráadásul a tárolás során tovább károsodnak.
Élőflórás hazugságok
"...az anyag, amelyet a fügekaktuszokon élősködő bíbortetű nőstényeinek porítmányából vonnak ki, allergiás reakciókat válthat ki.
A gyümölcsjoghurtok azért sem olyan egészségesek, mint amilyennek a reklámokban bemutatják ezeket, mert a bennük található gyümölcsöket a hozzáadás előtt hő kezelik, így azok aroma- és vitamintartalma lecsökken. Sok gyümölcsjoghurtban pedig olyan zselatint találtak, amely a húsipar és a bőrgyártás melléktermékeként, a szarvasmarha és a ló csontjából, illetve kötőszövetéből előállított anyag..."
Ez az idézet a Magyar Nemzet oldalain 2008. októberében megjelent, igen érdekes cikkből származik. Megvizsgáltak néhány Magyarországon forgalomban lévő joghurt készítményt, és igen döbbenetes eredmények születtek. Mindenképpen érdemes elolvasni, mert megdöbbentő hogy mennyi hazugsággal tömik a fejünket a reklámok.
Jobb, ha magunk állítunk elő joghurtot, de ez manapság egyáltalán nem egy egyszerű feladat, a friss tej beszerzési lehetőségét figyelembe véve. Sokkal célravezetőbb és hatékonyabb, ha modern táplálék kiegészítők segítségét vesszük igénybe.
Ha már megtörtént a baj
Először is takarítsuk ki a szervezetünket méregtelenítő diétával, hogy a kórokozók gyorsabban eltávozzanak, és mindeközben szedjünk bélflórát regeneráló Lactobacillus Acidophilus készítményt.
A későbbiekben pedig törekedjünk a lúgos étrend alkalmazására.
Együnk naponta többször kevesebbet, a kisebb adagokat könnyebben és jobban megemészti a gyomrunk. Jól rágjunk meg minden falatot, a rágás ugyanis már az emésztési folyamat része. Ezeket az alapelveket szem előtt tartva tudunk vigyázni bélflóránk egyensúlyára.
Egy kis baráti segítség
Az AC-Zymes nevű készítmény kapszulánként több mint 2 milliárd Lactobacillus Acidophilus barátságos bélbaktériumot tartalmaz.
Előnye a többi probiotikus készítménnyel szemben, hogy nem tablettás kiszerelésű, hanem kapszulás. Így védett a gyomorsavtól, és eljut a belekbe, ahol ki tudja fejteni élettanilag pozitív hatását.
Mivel az acidophilus nagyon érzékeny, ezért speciális, fagyasztott-porított formában kerül a kapszulákba, és csak a bélben aktivizálódik. Rendszeres fogyasztása kedvezőtlen környezetet teremt a különféle kórokozók, például a mikrokokkuszok, a különböző coli baktériumok, illetve a gombák, pl. a Candida Albicans számára.
Hogyan szedjük az Acidophilus-t?
A szakértői vélemény szerint napi 1 és 10 milliárd közötti életképes (élő) Lactobacillus acidophilus baktérium megosztott dózisban, szájon át történő bevitele elegendő a legtöbb felnőtt ember számára.
Egyetlen AC-Zymes kapszula kb. 2 milliárd aciophilust tartalmaz.
Így hát reggel, ébredés után már egyetlen kapszula bevételével könnyen kompenzálhatjuk rohanó életvitelünkkel együtt járó apróbb étkezési bűneinket.
Ha pedig már kialakult valamilyen probléma, akkor annak megfelelően érdemes az adagolást emelni, egészen a 3x2 kapszuláig. Túladagolni lehetetlen, hiszen olyan nem létezik, hogy valaki túl sok joghurtot evett.
Az antibiotikumok szedése esetén a gyógyszer bevétele után két órával érdemes acidophilus készítményt fogyasztani, mert az antibiotikumok elpusztíthatják a Lactobacillus acidophilus-t, ha egyszerre alkalmazzuk őket. Az ugyan még vitatott kérdés, hogy egy-egy antibiotikum kúra után mennyi ideig kell pótolni a bélbarát baktériumokat, de néhány szakértő szerint esetenként ez akár hat hónap is lehet.
Emésztési problémák rendezése céljából két-három héten keresztül naponta 2 kapszula ajánlott, mellyel az igen kellemetlen rossz szájszag is száműzhető. A hasmenés esetén pedig már általában elég négy-öt napig emelt dózisban szedni a Lactobacillus acidophilust a bélflóra helyreállításához.
Fontos, az acidophilus mindig éhgyomorra vegyük be, tehát reggel, ébredés után illetve étkezések előtt kb. 30 perccel.
Megéri vigyázni az egyensúlyra
Testünk akkor tud megfelelően működni, ha a bevitt (tegyük fel jó minőségű) tápanyagot fel is tudja dolgozni, és eljuttatni a megfelelő helyre szervezetünkben. Ez akkor fog csak megtörténni, ha a testünk bélflóra egyensúlya rendben van.
Tehát a Lactobacillus Acidophilus és a többi hasznos bélbarát baktérium megfelelő mennyiségben és állandóan jelen van a szervezetünkben. Ekkor az immunrendszerünk igazán hatékonyabban fog működni és ellenállóbbak leszünk mindenfajta betegséggel szemben. Az AC-Zymes ebben nyújt hathatós segítséget.
Kattintson ide, és ismerje meg az AC-Zymes Acidophilus készítményt közelebbről
 |
